Just Another Boring Day

avagy csak egy újabb unalmas nap. Fél 2 felé aludtam el, h9-kor olyan mély álomból ébredtem, hogy percekbe telt, mire rájöttem, mi is van körülöttem. (És akkor még emlékeztem az álmomra, most már nem. Csak arra, hogy magyarul ment, de valamit azért fölfedeztem benne az itteni létemből.) De gyorsan föl tudtam kelni, és a végén még reggelizni, sőt, fogat mosni is volt időm.
Aztán délelőtt nem történt semmi a Visitors' Centre-ben, olvasgattam: két Woman's Weekly-t — nagyjából félúton a Kiskegyed és a Nők Lapja között — és az összefoglalót az idei őszi felmérésről a visitorok között. Ez határozottan tanulságos volt, pl. hogy mennyi bajt okoz, hogy állandóan változnak a szabályok arról, hogy mi számít személyazonosító igazolványnak, és mi nem. Ebből a szempontból a mi 14 éves korunkban kézbe kapott személyink határozottan fejlettebb rendszernek tűnik. (Itt ha jogosítványa és/vagy útlevele nincs az embernek, akkor jó eséllyel semmi fényképes. Nem-fényképesből viszont kettőt kell prezentálnia a belépéshez. Azonban a könyvtári olvasójegyet nemrégiben a TAJ-kártyával helyettesítették be... stb. stb.)
A délután az eddigiekhez képest igazán tevékenyen telt: egyedül voltam a teabárban, és voltak vevők jócskán. Egy másfél órát alighanem így is eltöltöttem olvasással, de legalább nem kizárólag.
Apropó, olvasás: jelentem, jelentős előrehaladást vittem végbe a Háború és békében! A 150. oldal után már nem is olyan unalmas, most pl. vagy százhúszon keresztül csatároztak Napóleon seregeivel. Ha nem vigyázok, a vége még az lesz, hogy karácsonyra kihozatom a második kötetet...
Este pedig Austeja volt a vendégünk, elhozta az új szeretetcsomagunkat (amelyet Sarah híján még nem bontottunk ki), beszélgettünk, vacsoráztunk. Jó volt.

Holnap piacok (hacsak nem marad ilyen utálatos esős az idő — ma este valódi eső esett, nem csak olyan drizzling-szitálás): a Piccadilly Gardensen fairly traded (méltányos), az Urbisben Craft Mafia (kézműves-iparművész), az egész belvárosban pedig (German) Christmas. És "Liverpool comes Manchester", jön a liverpooli közösség (három tagjából kettő) látogatóba.
Én pedig délután a lelkivezetőmhöz vagyok hivatalos. Püspökszentlászlót itt Esőhegynek hívják. :-)