Vasárnap kiszellőztettem

a testem-lelkem: végre elég korán mentem Rainhillbe ahhoz, hogy még a kertben is tudjak sétálni egy jót, mielőtt végképp besötétedik. Gerryvel igen jót beszélgettünk (mint mindig), aztán séta, olvasgatás a könyvesboltban, mise, vacsora — és haza, esőben, nyilván. (Na jó, végül taxiztam.)