Múzeumban jártam

Ma délután az 50 fölöttiekkel Rochdale-ben jártam a Co-operative mozgalom szülőházába (igazából volt neki vagy háromszáz elődje, de ez az egy élt csak túl).
A történet dióhéjban úgy fest, hogy valamikor a 19. század első felében ugyebár megjelentek a szövőgépek (na jó, korábban, de addigra vált elviselhetetlenné a helyzet), aminek folytán a munkások bére 80%-ot esett néhány évtized alatt. A vásárlóerő csökkentével a boltokban kezdtek hamis mértéket és mindenféle adalékokat használni, így aztán az egész egyre reménytelenebbé vált — mígnem 13 rochdale-i úr elhatározta, hogy nyit egy saját, méltányos üzletet.
Ami korántsem volt egyszerű. A helyi malmok nem adtak el nekik lisztet, mondván, hogy akkor a többi (mint láttuk, csaló) árus nem fog tőlük vásárolni azután. Még gázlámpájuk se volt egy évig, mert a szolgáltató nem látta biztosítva, hogy ki fogják tudni fizetni a számlát.
De persze a nép örült, hogy végre azt kapja a pénzéért, amit szeretne, úgyhogy az üzlet csak beindult: búzalisztet, zablisztet, vajat és cukrot árultak kezdetben.
Aztán jól kinőtte magát a dolog, és most már van bankjuk (ott van a bankszámlánk is), biztosítójuk, szupermarket-láncuk (helyben termesztett, fair trade és hasonló cuccokkal — ők az elsők (!) az országban, akik „pucér uborkát” árulnak, és ezzel évente kb. 8 tonna (!) műanyag hulladékot készülnek megspórolni), meg effélék.

Aztán ma volt az első JVC-review-m is, beszélgetés Austejával mindarról, hogy ami szeptember eleje óta történt velem. És jó volt. Meg a buddhisták Earth Caféja is igen pöpec hely. :-) ((A honlapot lassan lecserélhetnék az őszi változatra...)) „A nap levesét” ettem (sárgaborsó lehetett talán...?) + almateát fahéjjal... Mmm...