Ma megérkezett a TAJ-számom. Meg voltam lepve, mert nem is számítottam rá, jóllehet pár hete kitöltöttem egy húszoldalas kérdőívet (szerencsére nem minden vonatkozott rám) a társadalombiztosításnak (amelyben többek között töredelmesen bevallottam, hogy 3.3 £-ot őrzök külföldi banxámlán :-P); de ezt Tom és Sarah is végigcsinálta, pedig ők már benne vannak a rendszerben.
Szóval jó dolog a királynő vendégszeretetét élvezni.
Aztán meg már régen akartam írni az új háziállatról ((c) SíkSándor PESZK, természetesen), csak nem jutottam hozzá;de most, hogy tegnap még eggyel gyarapodtam, most már tényleg.
Szóval először kaptam egy memóriakártyát postán. Kicsit furcsálltam, megnézettem Sarah-val, hogy ki van-e fizetve; ki volt.
Aztán másnap megérkezett a hozzá tartozó fényképezőgép is (nekem semmit sem mond a leírás, de legalább kép van róla — bár az enyém fekete). Köszönet a bátyáméknak. :-)
Tegnap pedig szolgálati telefonnal gazdagodtam, hogy ha valahová elküldenek a Booth-ből, akkor is elérjem őket. Úgyhogy van már vekkerem, éljen. :-) (Másra nemigen készülök használni.) Furcsa kis masina egyébként: láthatólag egyszerűnek és olcsónak tervezték, de a rádió így se maradt ki belőle. (Ellentétben a böngészővel.)
Ja, és valami csillogós neonkék színe van...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése