Most akkor lelkigyakorlat, ma estétől jövő szombat reggelig. Mérsékelten lelkesít, de azért jó lesz.
Más érdekes éppen nem jut eszembe, így hát most csak ennyi.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
...mindig így volt ez velem, egyszerre csak átvillant az agyamon és már el is követtem azt, amitől nyomban rémületbe és kétségbe estem, hogy aztán kisvártatva mosolyogjak rajta, és egyre biztosabban tudjam, hogy amit tettem, helyesen tettem...
Bohumil Hrabal: A városka, ahol megállt az idő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése