Uhh

Volt egy fiatal nő a Visitors' Centre-ben, az ősszel majd' minden héten találkoztunk: azok közül való volt, akik szemlátomást jól kopingolnak az eseményekkel. Párhónapos fiúcskát hordott magával, játszott vele, nevetett rá, és általában, mosolygott mindenkire, beszélgetett... tényleg kevés ilyenünk akad, sajnos.
Emlékszem, mondta valaki, hogy a szemünk előtt fog felnőni a gyermek, mert apukát nagyon hosszú időre ítélték...
Aztán most már pár hónapja nem találkoztam velük, a férfit átvitték valahova máshova, talán utána is költöztek, ahogy az néha megesik.
...És az előbb az újságban megtaláltam, tiszta véletlenből, először nem is tudtam, honnét ismerős ez a név. Tavaly télen egy másik huszonpár évessel együtt mintegy másfél óra alatt 4 embert raboltak ki, ők nem tanúsítottak ellenállást. Az ötödik, egy hatvanas férfi igen, őt gyakorlatilag agyonverték, mikor nem volt hajlandó megmondani nekik a bankkártyája PIN-kódját. Aztán magára hagyták, és nincs kizárva, hogy még egy napig élt a szerencsétlen — 17 nappal később találták meg a holttestét.
Tegnap ítélték el őket, legalább 28 illetve 24 év letöltendőre (az életfogytiglan automatikus). Több gyereke nem fog születni, ezt pedig nem fogja látni felnőni... De marad a kérdés, hogy milyen volt ez az ember „civilben”... hogy mi vitte idáig... hogy mi lesz a feleségével, aki, hacsak nincs most valahol nagyon messze Greater Manchestertől, most az egész környék gyűlöletének ki van téve újra (ahogy eddig is minden alkalommal, mikor cikkeztek a dologról, gondolom)...