A nap egyetlen említésre méltó eseménye az volt, hogy elmentünk Tommal tüntetni a menekültek ingyenes orvosi ellátásáért. Volt vagy száz ember (ők szervezték), a legkülönfélébb transzparensek alatt, igazából csak a humanistákat hiányoltam, itthon gyakorlatilag ők a legaktívabbak efféle kérdésekben.
Éreztem némi késztetést, hogy a Communist Party zászlaja alatt felvonulókat megkérdezzem, mégis mennyire gondolják ezt komolyan; de aztán beértem annyival, hogy Tommal értekeztem egy sort az elméleti és a gyakorlati kommunizmus fölötte eltérő voltáról. De ott voltak az anarchisták, a városi tanács (?) mentális betegségekkel foglalkozó csoportja, a nemzeti újságírószövetség, a brit—líbiai szolidaritás, valakik a klímaváltozás ellen... ki tudja, ki mindenki még.
Vonultunk egy jó kört, aztán a városháza előtt meghallgattunk néhány speakert (kisebb részt menekülteket, nagyobb részt velük foglalkozókat, de még egyiptomból is telefonált valaki, ami mintha kevésbé vágott volna ide, de nem baj, azért lelkesedtünk kicsit, hadd hallják, hogy velük vagyunk — valami gyár 25 ezer (!) dolgozója sztrájkol), aláírtunk két kérvényt, aztán hazajöttünk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése